– Tizenéves korom óta két szenvedélyem van: a gitározás és a tervezés. Hamar csatlakoztam egy művészeti szakkörhöz, ahol festészettel és grafikai műfajokkal kísérleteztem; akkoriban alapítottunk egy rockbandát és ráeszméltem, hogy a zenekar mellé egy logó is dukál; a fellépésekhezplakátokat és borítókat terveztem, sőt, még egy honlapot is készítettem egy ingyenes weblapszerkesztővel! Mivel rettenetesen élveztem a folyamatot, könnyen hoztam döntést a továbbtanulást illetően: szakgimnáziumba jelentkeztem tervezőgrafikusnak.

 

– A UI (felhasználói felület) tervezésben számomra a legizgalmasabb rész a reszponzív felületek kialakítása, vagyis az a folyamat, amikor különböző képarányú kijelzőkre kell megálmodni a layoutot (elrendezést). Ezentúl nagyon szeretek a tipográfia elemek hierarchiájával, színekkel, komponensekkel foglalkozni; utóbbi alatt azt értem, mikor külön megtervezzük egy elem működését, majd a már működő elemet többször felhasználjuk a weboldalon; ez a módszer használatos többek közt a gombok létrehozásánál is.

 

– Nagy kedvencem a Ramotion stúdió, amely olyan ügyfelek számára tervez web- és applikációfelületeket, mint a Netflix, Mozilla vagy az Adobe; azt szeretem bennük, hogy a UI terveik letisztultak és átgondoltak a felhasználó szemszögéből, emellett hűek maradnak a megrendelő eredeti arculatához.

 

– Talán arra az egyetemi projektre, amely keretében a Random Capital nevű brókercég pénzügyi befektetések kezelésére fejlesztett applikációjának a redesignját készítettem el. A régi app meglehetősen korszerűtlen volt: külsőre elavult és a UI összezavarta a felhasználót, így igazán ráfért az újragondolás. Az olvasó a kész projektbe a Vizuri oldalán a kurzusgalériában nyerhet egy kis betekintést.

 

– A legkalandosabb élményem talán az volt, mikor az Estorio belsőépítészeti iroda pályázati felhívására spontán, a beadási határidőt megelőző nap estéjén álltam neki konyhabútorok üvegfelületére grafikát tervezni; második helyezést értem el, így kijutottam Olaszországba a Valcucinegyárlátogatásra, ahol megvalósítottuk a tervem.

 

– Ahogy a klasszikus grafikának, úgy a digitálisnak, a UI tervezésnek is elemi része a tipográfia; adta magát, hogy diplomamunkámban is ebben a témakörben mélyüljek el: egy teljes digitális groteszk (talp nélküli) betűcsalád megtervezésére vállalkoztam. Betűcsalád, vagyis nem egy változatban készítem el a betűtípust, hanem a light (vékony) és a black (erősen vastag) verzió között több vastagságban alkotom meg az írásjeleket, beleértve a speciális karaktereket is (ß, #, & stb.). A végleges munkának tartalmaznia kell a latin ábécé betűinek variánsait, illetve digitális felületeken is jól kell mutatnia; olyan dolgokra szükséges figyelni, minthogy a kis- és nagybetűk magassága között nem lehet nagy eltérés, különben a betűtípus nem lesz használható UI tervezés közben. Ami az én betűcsaládomat illeti, a fenti szempontok mellett arra törekedtem, hogy kontrasztos, elegáns formajegyeket tükrözzön, ugyanakkor egy bizonyos játékosság is felfedezhető legyen benne; a legnagyobb inspirációt a Marc Rouault által tervezett Trois Mille betűcsaládból merítettem.

 

– A webdesign is tervezőgrafika, azonban van egy fontos különbség: minden weboldal – ellentétben más grafikai műfajokkal, például plakáttal – interaktív, vagyis a néző nem csupán befogadja, hanem érintkezik is vele, ezért fontos, hogy a grafikus a felhasználó fejével gondolkodjon, számára logikus módon alakítsa ki annak felületét; ebben az esetben kifejezetten igaz a „kevesebb több” filozófiája.

 

– A Figmában való tervezés során mindig felmerül a kérdés, hogy az elgondolás miként valósulhat meg a gyakorlatban, ezért az egyszerűbb kódnyelvekkel (HTML, CSS) – legalább alapszinten – mindenképp szerettem volna tisztába kerülni; ezt előszeretettel javaslom másoknak is, jó hír, hogy ezekre a kurzusban röviden kitekintünk.

– Az Online Website Buildereknek vannak vitathatatlan előnyei, például, hogy a havi előfizetésért cserébe mentesülünk a programozás költségeitől, és sok időt spórolhatunk velük. Ugyanakkor a Figma százszor több dologra képes, az elsajátítása olyan sokoldalú eszközt ad a kezünkbe, amilyet ezek a szolgáltatások sosem fognak. A UI legfontosabb része a layout, azaz hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a honlapot alkotó elemek; a netes weboldaltervezők sablonokkal dolgoznak, vagyis véges számú elrendezés közül kell választani; ezzel ellentétben a Figma teljes szabadságot ad, lehetőséget biztosít arra, hogy minden részletet kedvünk szerint alakítsunk, megvalósítsuk a legformabontóbb ötleteink is. A szoftver további előnye a prototípuskészítés. A program lehetővé teszi interaktív prototípusok létrehozását, amelyek modellezik a tervezett UI működését, mielőtt kezdetét venné a fejlesztés folyamata; ennek segítségével látványos módon prezentálhatjuk elképzeléseink, illetve az erőforrásokkal is takarékoskodhatunk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a Figmával nem csupán weboldalakat és applikációkat tervezhetünk; az interaktív digitális felületek (okosórák, autók érintőkijelzője stb.) egyre inkább elterjedtek, és ezek UI-ának a megtervezése a grafikusok feladata, vagyis aki magabiztosan kezeli ezt a programot, hozzáférhet ehhez az egyre növekvő munkaerőpiachoz. Hosszan lehetne még sorolni, miért érdemes minden grafikusnak beletanulni a Figmába, de ez az interjú nem alkalmas erre. A kurzus megteremti a szükséges feltételeket, hogy elmerüljünk a technikai részletekben, és közösen felfedezzük a szoftverben rejlő lehetőségeket.

 

– Célom, hogy segítsek kibővíteni a grafikusok már elsajátított ismereteit a webtervezés legfontosabb szoftverével; mindezt úgy, hogy az elhangzó információt a hallgatók a későbbiekben önálló, magabiztos tudásként tudják alkalmazni.

 

– A webdesign egy igazán izgalmas és modern ága a szakmának, csupán kíváncsiságból is érdemes közelebbről megismerkedni vele.